Az leleszi és Balaton17 fúzió 3.0

 A történet 4 évvel ezelőtt kezdődött és helyileg Tarnaleleszen íródik. Heves megyében kell keresni a Bükk hegység és  Mátra vonulatai között elterülő gyönyörű, dimbes dombos vidéken. A falu házacskái között található a Leleszi pihenő, ahova minden évben ellátogatnak a Balaton17 Brewing Co. sörfőző mesterei immár sokadik alkalommal. AZ eddig lefőzött sörök száma a bűvös hetes, beleértve a mostani hármat. Róluk annyit kell tudni hogy jelenleg bér főzik a söreiket a Hop Top Brewery illetve a Fehér nyúl üstjeiben. Személyemet nyilván a sör szeretete is írhatná a történetbe, de a valódi motivációt a kíváncsiságom generálta, látni, hogy készül az szeretett sör. Itt nem kell high-tech cuccokra gondolni, üstben s a jó időnek köszönhetően a szabd ég alatt.

Érkezésemkor már rotyogtak az üstben az árpamaláták, gyönyörű édeskés illatukkal megtöltve a napsütötte környezetüket. A rendezvény nyitott volt mindenki számára s Szeptember havának 30. napján zajlott. Nem hagyhatom hogy névtelenségeben maradjon a mester duó, Gábor és János.
Hihetetlen precizitással, az elhivatottság szeretetével percről percre megkomponálva főzték a sörök trióját.

Laikusan tágra nyílt szemekkel néztem, közben hallgattam a folyamat betűbe formált szavait, majd az én két kezem is bekerült a sörfőzés koránt sem könnyű eseményeibe, volt mit tenni.

Állandó figyelmet kíván a finom szomjoltók készülése, alap pillére a higiénia, a hőmérséklet is sarkalatos kérdés s szinte mindegyik folyamata. Jó volt látni és tanulni, mert a vízióimban szerepel a sör főzése.

Mivel igen hosszadalmas a főzés folyamata, így a már kupak alól kiszisszenő nemes nedűk oltották a szomjunkat, a Balaton 17 brewery szortimentje képében. Itt meg kell említenem a Leleszi pihenő megálmodóját a mosolygós vendéglátónk Dorka személyét. Mert ugye nem csak sört lehetett inni, s enni is kellett, na mondanom sem kell, semmiben nem volt hiány, külön pacsi a szakácsnak Péternek.

A helyi delegáció is igen finom enni és inni valókkal kedveskedett, és segítő kezet is nyújtottak,
valamelyest enyhítve a vállunkra nehezedő teendők sokaságában. Mire az erjesztő hordókba kerültek már a lemenő nap színezte vörösre felettünk az eget.

 Aztán szavaim sokaságát váltsák fel a fényképek, s beszéljenek ők. Röviden ábrázolva, a szakmai hozzáértésem hiányában inkább művészibb formában.

S ugye ezennel még nincsen vége a történetnek, a hordókba kerültek és elkezdtek erjedni. Egy hónap múlva jön a palackozás folyamata s egy kis utóerjedés már a kupakok alatt. Erről az eseményről is íródik majd egy bejegyzés, s majdan a kóstolásról is.

Megnyugtató hallgatni és látni, hogy az élesztő már dolgozik. Kettő már létező sört most újra főztünk, Leleszipa és Vándorka személyében, a harmadik egy új gondolat, annyira, hogy még neve sincsen, de Dorka ihlete már gőzerővel formálja az névnek körvonalait. Aztán ha valaki a környéken járna, mert a környék magával ragadó, sör is van, meg a Leleszi pihenőben pihenni is lehet.
A Leleszipa nevében hordozza típusát, az az IPA, a vándorka egy Pilsen típusú főzet, a névtelen testvérük egy Stout sör képében fog az üveg palackokba kerülni.
Leleszipa 0.33L 6.6% V/V IBU:44 EBC:12 Bodza virággal és citra hideg komlózással.
Vándorka 0.33L 5.2% V/V IBU:44 EBC:12 Nyers árpapehellyel és citra hideg komlózással.

 Röviden ennyi, de egy hónap múlva jön a folytatás illetve a Balaton17 termékpalettája már a hűtőben és hogy ne unatkozzanak melléjük tettem Leleszipát és Vándorkát.