Németországnak sok évszázados sörfőzési kultúrát köszönhetünk, ami tiszteletre méltó már csak annak a tekintetében, hogy 1516. évben Bajorországban leírtak egy törvényt. Ami kimondta, hogy sört vízből, malátából és komlóból lehet főzni, az élesztőt majdan a 19. században izolálták.
Mivel a történelemben ilyen mélyen visszanyúlik a sör szeretetük így van mit felvonultatniuk, s ami nálunk most kraft forradalom az náluk a több generációs lokális főzdék, többségében klasszikus típusú sörökkel. S akkor bontom is a példát.
Ugyan illatában stabil a búzamaláta jelenléte annak teljes spektrumával, édes világát még sem képes a tőle megszokott erejével beleírni. Inkább savanykás, és nem tartósan jelen lévő ez a hatás, és nem is a búzamaláta írja, sokkal markánsabb vonás. A harmadát tölti meg az illatnak, az üveg karimához közelebb hajolva intenzíven áramlott az orromba, kellemesen igazodva a történethez. Mögöttük vékony magvas behatás vastagítja az illatképet.
Kitöltve nagyon sötét árnyalat tárul a szemem elé, mélyebb irányba hajló barnás színvilág, erős narancsos árnyalatokkal. Közel a pohár talpa fölött, ahol a kisebb átmérő még engedi az átláthatóság lehetőségét, mutatja meg erősen opálos struktúráját. Habfedője igen sietősen illanó, nem egy klasszikus réteg, színében tört fehér.
Nagyon erős a szénsav kezdeti pezsgése alig érezhető mögötte a savas hatása, viszont nagyon mélyen bele nyúlik a korty történetébe. A pezsgésből felocsúdva, először az illatából már ismerős magvas leirat vékony hatása. Majd a vízióimmal ellentétben nem taglóz le a búzamaláta édes irányú ízvilága.
Így a korty első felében még a pörkölés és az árpamaláta is szerephez jut, az árpamaláta csak távoli statiszta ellenben a pörkölés tömeg az előtérben. A végjátékban nem sokat változnak az erőviszonyok.
Majd ahogy az illatában olvastam, úgy vele megegyezően az ízében is a sorok közé került szinte duplikálódott hasonlósággal, az a bizonyos savanykás behatás. Jelenléte itt sem tartós, rövid idejű markáns behatás.
A folytatásban a búzamaláta finoman megkomponált játékával, elhagyva a végjátékot, kalauzol a lecsengés soraiba. Fátyol vékony savanykás, kissé hatásosabb pörkölés mellett, hosszan elnyúló távozással.
Maradok Németország határain belül, a kupakok bontogatása terén.
Árpamaláta, búzamaláta, komló, élesztő.
7.0% V/V
0.5L
Németország
Mivel a történelemben ilyen mélyen visszanyúlik a sör szeretetük így van mit felvonultatniuk, s ami nálunk most kraft forradalom az náluk a több generációs lokális főzdék, többségében klasszikus típusú sörökkel. S akkor bontom is a példát.
Kitöltve nagyon sötét árnyalat tárul a szemem elé, mélyebb irányba hajló barnás színvilág, erős narancsos árnyalatokkal. Közel a pohár talpa fölött, ahol a kisebb átmérő még engedi az átláthatóság lehetőségét, mutatja meg erősen opálos struktúráját. Habfedője igen sietősen illanó, nem egy klasszikus réteg, színében tört fehér.
Nagyon erős a szénsav kezdeti pezsgése alig érezhető mögötte a savas hatása, viszont nagyon mélyen bele nyúlik a korty történetébe. A pezsgésből felocsúdva, először az illatából már ismerős magvas leirat vékony hatása. Majd a vízióimmal ellentétben nem taglóz le a búzamaláta édes irányú ízvilága.
Így a korty első felében még a pörkölés és az árpamaláta is szerephez jut, az árpamaláta csak távoli statiszta ellenben a pörkölés tömeg az előtérben. A végjátékban nem sokat változnak az erőviszonyok.
Majd ahogy az illatában olvastam, úgy vele megegyezően az ízében is a sorok közé került szinte duplikálódott hasonlósággal, az a bizonyos savanykás behatás. Jelenléte itt sem tartós, rövid idejű markáns behatás.
A folytatásban a búzamaláta finoman megkomponált játékával, elhagyva a végjátékot, kalauzol a lecsengés soraiba. Fátyol vékony savanykás, kissé hatásosabb pörkölés mellett, hosszan elnyúló távozással.
Maradok Németország határain belül, a kupakok bontogatása terén.
Árpamaláta, búzamaláta, komló, élesztő.
7.0% V/V
0.5L
Németország
Megjegyzések
Megjegyzés küldése