Franziskaner kellerbier

A sörfőzde első írott említése az 1363. esztendőre tehető. Impozáns múltját a ferencesek rendjének köszönheti, és annak, hogy mondhatni a búzasör egyik elismert nagykövete.  1974-ben összebútorozott a Spaten sörfőzdével és csatlakozott a Löwenbrau is, napjainkban Münchenben főzik üvegtölteteiket. Korábban kettő főzetükkel találkoztam, írásom végén mutatom is. Pár sorral előtt azt írtam, hogy a búzasör nagykövete, ennek ellenére ma egy pincesör következik annak malátás dominanciájával.

Hűvös gyengédségével nyitja ki illatképét az árpamaláta, kiegyensúlyozott hatásával. Nyers gabonás jegyeivel válik vezérfonallá, majd édes világát is a történetbe szövi, vékony és kopottas szálakkal.









Sötét borostyán szín és kissé opálos test mely okozza a gyönyörű látványát. Rajta hófehér sietős múlást játszó habréteg terül el.


Gyengécske pezsgése húz erős savas hatást maga után. Az első ízhatás a maláta halovány, viszont klasszikus képében érkezik.



Haladva a korty leiratában fokozni kezdi jelenlétét, semmi maximalizmus, könnyed, finom folyamat mentén kortyolom át magam a teljes ízvilágon.


Végjátéka nyomokban tartalmaz keser, a komló által éreztetett vonásokat. A végjátékának végén és lecsengésében csak úgy mint a korty többségében a maláta a jellemző. Ízének teljes spektrumát bele írja. Távozását szép hosszúra nyújtja.





Korábban a 158. illetve amiről a kupakok nem árulkodnak, de a 159. sörben is egy Franziskanert tisztelhettem. Kupakjuk megegyezett így csak egyet állítottam a sorba.



 Igyekszek minden elfogyasztott márka poháralátétjét is megszerezni, mert így lenne kerek a gyűjtemény.


Fentről a 7. sor, Német ajkú különítmény, már ami látszik belőle. 

Folytatólag egy szomszéd ország főzetének a kupakját szisszentem meg, talán vasárnapi olvasattal.

Árpamaláta, komló, élesztő.
5.2% V/V
0.5L
Németország











Megjegyzések