Zöld pecsét kávézó és borbár. Vol.1

A múlt hét elején szülővárosomban járt a kocsmaturista, egy nappal korábban egyeztetve nekem jutott azon hálás feladat, hogy villám látogatásán elkísérjem a főcím helyszínére. Szegről végről még is csak egy utat járunk, ő a vendéglátó egységeket keresi, jómagam a bennük található minőségi söröket. Kocsmákról nem szoktam kiterjedt írásokat készíteni, de most kivételt teszek, mert Egriként ezen soroknak szomorú apropója van, miszerint már köztudott, hogy hamarosan bezárja kapuit a Zöld pecsét.

Már külsőleg is sokatmondó és egyedi a megjelenése, az egri csillagok tematikájú falfestményeivel.

 A történelmét tekintve, ami 4 évet ölel fel igen beszédes, megannyi koncerttel, kiállítással a háta mögött. Ezen rendezvények a Facebook oldalukon visszamenőleg is megtekinthetők.

A név, plusz harmincas Egriek ismerhették a Taverna nevezetű szórakozó helyet, melynek volt egy zöld pecsét nevezetű bárja, András a tulajdonos innen vette az elnevezést.

Rengetek finom főzetet megittam azokból a hűtőkből.

Mint a bevezetésben már írtam, én a sörök miatt járok ide. Állandó jelleggel tartanak kézműves főzeteket, mind csapon, mind hűtőben, és nem csak hazait, hanem különféle nemzetek főzeteit is. Itt említeném, hogy gyűjteményem több darabja érkezett tőlük, az első keret 30. helyén látható Schöfferhofer Német búzája, például, és vagy a 41. Angol Hobgoblin.

Miközben ezen sorokat olvassátok ajánlom figyelmetekbe éppen csapon lévő fóti sörfőzde 
Bitang Joe nevezetű pilsner toroksimogatóját. Callista és Ariana komlókkal hidegen ászokolva, 4.5% alkoholtartalommal. Emellett a Bigfoot sörfőzde szortimentje is megtalálható, részben üvegben, illetve az állandóan változó csapoltak körében. 

Megjelenésében erősen eklektikus, de ebből fakadóan szeretem. Művészi irányzatok különböző megnyilvánulásai, illetve a stílusok keveredése. Egyik nagy kedvencem a férfi mellék helységben látható négy darab blondel keret, számomra beszédes montázsát.  A zenei irányzatok és kiállítások tükrében a szubkultúra egri temploma.

Most a betűk helyett beszéljenek a képek.

A 3D szemüvegek a pultnál.

A következő kép, mert az épületnek is van múltja és nem arra gondolok, hogy megéltem már itt több nevezetű kocsmát. A fotó a 20. század derekán készülhetett az akkori üzletről és tulajdonosairól. Maga a ház is valahol a 19. és 20. század fordulója körül épülhetett, gondolataimat az a gerenda vezérelte ami a kert helységben látható. Szerves része az épületnek, és kis túlzással Döbrögi urasága is ilyesmit ölelhetett az első harmincas visszafizetésénél.

Tovább íródik a hely történelme.

Ott tartózkodásunk alatt csatlakozott hozzák S. Ádám is, nem kisebb tett fűződik nevéhez, mint hogy egykor barátjával végig járták Egerben az összes fellelhető kocsmát. Részemről maximális tisztelet, részükről pedig ezen térkép született, egri kocsmatérkép.
Ezen a napon az idő rövidségének ellenére, meg egy kocsmát megmutattam a Zöld pecsét előtt. Sajnos ott is már az idő szorítása az úr, hamarosan Putyi kocsmája is lehúzza a rolót, de jómagam Putyi urat is megtiszteli majd egy írással.

Több évtizede áll nyitva a vendégek előtt.

Végül de nem utolsó sorban lesz folytatása a Kocsmaturista egri látogatásának, az időpont és a helyszínek egyenlőre nyitott kérdés, de hamarosan összeáll a kép. A majdani túra megalkotásában és kivitelezésében, már Ádámmal ketten nyújtunk segítő kezet.

András és a Kocsmaturista.

 A főcímben olvasható a Vol1., mert ezen írásommal már a megemlékezés szomorú útját taposom, de az egy után jön a kettő, s remélem mihamarabb. Mert mikor majd kinyit, én ott leszek és megírom, sőt stabil tagja leszek az vendégseregnek sörfogyasztásom által. Remélem betűimmel és pixeleimmel méltó módon szóltam, ezen kultikus hely, koránt sem temetendő történelméhez.