Hubauer Hefe-Weisse Dunkel

Ahogy ígértem, legutóbb testvérét kortyolgatva írtam, hogy majdan ő fog következni. Az akkori írásom által már lehetett olvasni egy kevés történelmi információt a sörfőzdével kapcsolatban, így a mai betűvetésem során elengedném ezen lehetőséget. Viszont itt is felkínálom a főzde hivatalos oldalát megtekintésre itt.

Gondolataim útján járva úgy képzeltem, hogy barna színezete komolyabb kihatással bír majdan illatára. Világos testvéréhez hűen ő is hordozza a búzamaláta kellemes jellemzőit, szépen érződik gabonás, magvas hatása, de édes mivolta csak a háttér fakó játékosa. A savany kíséret itt is üde érzettel ruházza fel illatának egészét, de a pörkölés biztosította jegyek erősen hiányoznak annak karamellás és száraz magvas hatásával.





Pohárba töltve matt sötétebb árnyalatú barnás, illetve narancssárga színezet uralkodik testén. A rajta képződő habkorona gyönyörű, masszív kiállású csak lassan múlik tört fehér színével.


 Erős szénsavát követi egy gyengébb savasság, majd érkeznek is a búza klasszikus ízjegyei. Gabonás enyhén magvas, de itt sem igazán törekszik édesebb irányba és ez nem csupán a savanykás árnyékának köszönhető.


A pörkölés ismételten jól rejtőzik és alig akar megmutatkozni, csupán a száraz magvas jelleme ami átlépi az ingerküszöböt és sajnos ennyi.


Ezt leszámítva príma pohárfoglalás és bőven lehet dúskálni az ízek világában, ami a végjáték sorainak kezdetére némileg fokozza édesebb gondolatait.

Testvérével megegyező fémsapka.
 
Lecsengésében simogat és kényeztet, hosszan engedi ízvilágát a múlás útjára.



A folytatás az lassan érkezik egy Német sör képében.

Búzamaláta, árpamaláta, komló, élesztő.
5.2% V/V
0-5l
Németország


Megjegyzések