Egy kőbányai lelet.

A mai napon ismét régiségvásár volt Egernek városában és mindig örömmel kalandozok eme rendezvény nosztalgiával fűszerezett intravénás vizualitásában. Tettem is a lábaim egymás után olyan nyugalmas szemlélődőként persze léptem nyomon jöttek az ingerek rendesen megdolgoztattam a pupilláim. Már kifelé hatoltam a tömegből mikor az árusok nyomvonalától kissé eltérően a füvön egy roskadásik pakolt asztal, pásztáztam és egyszer csak megakadt a szemem egy feliraton, Köbanyi Sörgyar Müszaki Könyvtara egy viseltes régi papír mappán Német posta jelzéssel. Nagy levegő, biztos csak a mappa hozzá nem illő dolgokkal teletömve, megemelem majd belenézek, és a meglepetés. Egy komplett időkapszula annak 32 darab eltérő méretű fényképével, eredeti túl nyomó részben fekete fehér a sörgyárban készül pillanatfelvételével. Megtalálása után a piaci miliőhöz hűen aktív alkudozásba kezdtem, a nyitó ár hat ezer forint volt. Többszöri unszolásra sem volt hajlandó engedni az árból mondván csak a képeket 350ft-ért el tudná adni. Egy utolsó próbaként mondtam öt ezret, arcának minden mimikájával tudatni akarta velem, hogy ez nem lesz elég s következett egy pár perces csend. Sétálgattam nézelődtem és újfent mondtam, ez a max amit kínálok. Szerencsémre legyen mondva mind e közben egy Angol pár is szemet vetett rá, de mielőtt kérdezni tudtak volna az eladó rábólintott, vihetem. Az Angol pár mosollyal az arcukon bólintottak, miszerint ők is szerették volna eme különleges sorozatot.
Midőn első ízben az 1948-as esztendőben került a fogyasztói társadalom elé ezért büszkeséggel tölt el a kőbányai (Wikipédia) impozáns múltja melybe most én is betekintést kínálok. Igaz napjainkban a Dréher sörgyárak égisze alatt működik, amit viszont egy Japán konzorcium üzemeltet.
A már említett 32 darab fotóból csak a legjavát mutatom meg ami szervesen kapcsolódik a sörfőzéshez, a párt találkozó és egyéb csoportos képeket egyenlőre elengedem. Ha igény mutatkozik a fel nem használt képek megtekintésére, örömmel közszemlére teszem. A továbbiakban nem is használnék sok betűt, mindenkinek kívánok kellemes nézelődést a régmúlt pixeleiben.













Egy Rocky Cellar.




A végére hagytam a számomra legérdekesebb képeket, természetesen a már látottak is beszédes, gazdag látnivalót szállítottak.





Majd az utolsó ami bekeretezve fog a falon lógni.



Impozáns méretek, csendes homályos köddel a színek éles játékától mentesen.

Ennyi lenne a rövidke kalandozásom a nosztalgia képkockái között melyek egy részét az gondolataim szerint által nyújtok a Fortepan részére, ha igény mutatkozik rá, megmentve és dokumentálva ezen sörös történelmi szeletet.
Nem is olyan régen hozzá jutottam pár darab régi Magyar címkéhez amik között van békebeli Kőbányai is. Megtekintésük itt lehetséges.

Megjegyzések