Az utolsó Finn a Rousal Brygghus főzde, hozzám érkezett üvegtölteteiből. A mai írásom alanya sem kapható jelenlegi szortimentjük kínálatában, akárcsak kettő testvére a már korábban a poharam ölelésébe került Brygghus Rousal seawater india pale lager, illetve a Brygghus sour apple weizen. Másik kettő rokona megtalálható az éppen aktuális kínálat között, név szerint a Brygghus amber ale
és a Brygghus pils. A legutóbbi főzetük is kívánta a betűk sokaságát ellenére annak, hogy pils felirat volt olvasható az üvegen, nyilván kraft gondolatok mentén kanyarodtak messzire az adott főzet határaitól. Az ominózus búza sem egy klasszikus, sőt google barátunk a själö szót sem volt hajlandó lefordítani.
Szolid boros karakterekkel vagyon felruházva illata, mely könnyed savanyú jegyeket mutat. Mellette friss gyümölcsösség, majd egy lépés előnnyel a búzamaláta gabonás jelleme érkezik. Édesebb gondolatokat alig, alig vélek fölfedezni, de amit enged kiérezni az finom sütemények hatását kelti. Végezetül az élesztő apró betűs játékát is meg kell említenem. Összeérve, telítve mindenkivel továbbra is marad a boros vonal érzetén.
Látványában erősen opálos, mély, sötét narancsos színezetű. Habfedője tört fehér, gyenge barnás ködöléssel ami sűrű felépítésű és csak komótosan múlik.
Intenzív szénsav majd mérsékelt savasság, ebből kezdetben pezsgős érzet. Majd lassan belépő búzamaláta az erőtlen ízvilágával vissza tereli a sörös kortykép közeli irányába.
Viszont édesebb mivolta nem igazán akar nyilatkozni, így itt is csupán gabonás hatása szemlélteti jelenlétét. Folytatásában enyhül, kopik a savany vezénylet teret engedve egy fátyol vékony édesebb aláfestésnek ami inkább árnyék mint sem egész odaadás.
Ízében is találkozok a gyümölcsös érzet, könnyed illúziójával és az élesztő éppen csak előbújó gondolataival, de minden behatás ellenére számban marad az erőteljes savanykás ízérzet.
Ezt hígítják a már olvasott sorok.
Végjátékát követi múlása, egyen ízeket szállítva és messzire kísérve.
Hamarosan megfejtem a folytatás kupakját is, vélhetően a héten már látható olvasható formában.
Árpamaláta, búzamaláta, komló, élesztő.
5.5% V/V
0.33L
Finnország
és a Brygghus pils. A legutóbbi főzetük is kívánta a betűk sokaságát ellenére annak, hogy pils felirat volt olvasható az üvegen, nyilván kraft gondolatok mentén kanyarodtak messzire az adott főzet határaitól. Az ominózus búza sem egy klasszikus, sőt google barátunk a själö szót sem volt hajlandó lefordítani.
Látványában erősen opálos, mély, sötét narancsos színezetű. Habfedője tört fehér, gyenge barnás ködöléssel ami sűrű felépítésű és csak komótosan múlik.
IIntenzív szénsav majd mérsékelt savasság, ebből kezdetben pezsgős érzet. Majd lassan belépő búzamaláta az erőtlen ízvilágával vissza tereli a sörös kortykép közeli irányába.
Viszont édesebb mivolta nem igazán akar nyilatkozni, így itt is csupán gabonás hatása szemlélteti jelenlétét. Folytatásában enyhül, kopik a savany vezénylet teret engedve egy fátyol vékony édesebb aláfestésnek ami inkább árnyék mint sem egész odaadás.
Ízében is találkozok a gyümölcsös érzet, könnyed illúziójával és az élesztő éppen csak előbújó gondolataival, de minden behatás ellenére számban marad az erőteljes savanykás ízérzet.
Ezt hígítják a már olvasott sorok.
Végjátékát követi múlása, egyen ízeket szállítva és messzire kísérve.
 |
| A 0,33-as üvegek alján meg számok. |
Hamarosan megfejtem a folytatás kupakját is, vélhetően a héten már látható olvasható formában.
Árpamaláta, búzamaláta, komló, élesztő.
5.5% V/V
0.33L
Finnország
Megjegyzések
Megjegyzés küldése