Visszatekintve több mint egy éve kacérkodok a gondolattal, hogy nem csupán a fogyasztói oldal bőséges táborát, hanem a főzés és annak alkotói munkásságát is megízleljem. Ennek a tudatában a hosszúra elnyújtott keresgélése beérett, meglett a lábas a hűtőspirál egy szűrő, hogy csak a nagyobb tételeket említsem. Vízióim önálló ténykedése mára ötfős baráti társassággá duzzadt ami tekintve tudásom hiányosságát remek folyamatnak bizonyult.
Az idei évben már főztünk egy sört amit apának akartunk megalkotni, de nem egészen az lett amit elképzeltük, ennek ellenére iható tételnek bizonyult. Ezen főzetnél saját hibáinkba buktunk bele és tanulva az esetből a mostani ténykedésünket az abszolút odafigyelés, illetve a részletesség netovábbja kísérte.
A laikus emberek ha belegondolnak a főzés nehézségeibe, akkor inkább kezdik mondjuk egy sűrítmény, iható sörré való megalkotásával, vagyis nem ugranak fejest a mély vízbe. Nos, merészet vállalva mi megtettük, az első főzetnél, illetve most is. A mostani főzést illetően ami kettő eltérő főzetet jelent ezzel is emelve a tétet, illetve remélhetőleg majdan csillapítva sörszeretetünk szomjúságát, az ezt megelőző beszélgetéseknél már létező, azaz klón sört gondoltunk kivitelezni.
Így eset a döntés a Greyjoy a mi esetünkben tea nélküli verziójára, illetve a Brewdog & Amundesen Russian Imperial Stout főzetére, az utóbbi a #313 tétel a linken. A második főzetnél is ejtettünk egy kis változtatást, a hideg komlózásnál adtunk hozzá egy kevés kardamom fűszert, illetve a Greyjoynál az egyik komlófajtát felcseréltük. Ezektől eltekintve tartottuk a receptúrában írott maláták, komlók az élesztő típusait, illetve egy lépcsős főzést választottunk a megállás tükrében.
Közben pár fotóval megszakítanám a betűk folyamát és majd közéjük szúrva írogatok néhány sort.
A történet 2018 december 19. napján indult a víznek melegítésével amit egy napig szellőztettünk majd következett a becefrézés. Első körben a Greyjoy megalkotásával kezdtük. Mértünk illetve korrigáltunk pH értéket is mind a kettő főzetnél citromsav alkalmazásával. A főzést a szabadban végeztük gáz mozsár használatával és a tél hűen magához a nulla alá húzta a hőmérő higanyszálát.
Voltak aggodalmain a hőmérséklet tartása miatt, de minden simán ment.
A szűrésnél kissé elszámoltuk magunkat az idővel kapcsolatban tudva, hogy még egy stoutot is főzni készülünk, illetve este 8-tól asztalfoglalásunk volt. A lassú szűrést csak tetézte a komló forralás végtelennek tűnő percei, de aztán csak elértük a hűtés folyamát .
Aztán az első főzet az erjesztő edényekbe került és jött a végtelen mosogatás, hogy kezdhessük a második főzetet. Ez a főzet jóval kevesebb a mennyiségét tekintve, de a komló forralás sokkal hosszabb időt ölel fel. A becefrézésnél egy sűrű masszát kaptunk gyönyörű színekkel és csodálatos illatokkal. A stout főzésénél nem nagyon pihent a fakanál, masszív testét féltettük nehogy lekapjon.
Itt már túl egy gyorsan belapátolt ebéd után váltogattuk egymást a lábas mellett, kézből kézbe adva a fakanalat. Tudtuk hogy a szűrés most is bőven párosít perceket, illetve a tízen pár literes kinyert folyékony testének minden cseppjéért megküzdöttünk. Ezen a ponton már volt palackcsere több pálinka meg sör némi aggodalom, de leginkább pozitív előretekintés.
Ismételt folyamatoknak köszönhetően ő is az erjesztő vödörbe került és minden ismét elmosogatva már belenéztünk a kora estébe. A tett helyszínét is rendbe vágtuk és írnám tovább a napot miszerint oda értünk időben, de vártunk egy a hetet a hideg komlózás eljöttéig. Persze közben kérkedve figyeltük, hogy kottyan e, de igen.
Aztán ugrunk az időben és már is december 27. napja van. Reggel vettem kardamomot és külön köszönet a Kis sziget kávézó és bár számára ahol Péter frissen őrölte a kávét a Stoutba. Kezdetnek a csapon kiengedve kis kóstolás, mind a kettő hozta elvárásainkat majd a komló kimérésével az ipával kezdtük. Mértünk ízleltünk majd törtünk kardamomot és kevertük a kávét, végezetül mindent visszazártunk. Megint a várakozás következik.
Az időben való utazás következő állomása már 2019. Az új esztendő hatodik napján zártuk palackba főzeteinket a higiénia szigorú kísérete mellett. Az előző főzetnél egy kétkaros kupakólót használtuk, de igénytelen a munkája így beruháztunk egy egy karos szerkezetre.
Az üvegekkel sem kínlódtunk gondolva a mosogatás véget nem érő ténykedésére inkább vettük, választásunk 0.25-ös zöld színű üvegekre este és a stouthoz abszolút elég, az ipából meg majd iszunk többet. A sötét főzetből 30 darab lett az ipából kis híján 100.
A cukorból vizes oldatot készítettünk és fecskendővel töltöttük az üvegekbe átfejtés előtt. A fertőtlenítés folyamát Star Sannal végeztük. Nagyon gyorsan sikerült kinyerni a használható sörlét az erjesztő tartályokból és már bánom, hogy nem készítettem fényképet az aljára leült masszáról. Egy zs kategóriás sci-fiben kiváló földönkívüli gélt tudna alkotni. A kupakólóval hamar megbarátkoztunk és szinte pikk pakk végeztünk is. A színfalak mögött persze itt is ment a mosogatás ezerrel, az erjesztő vödrök a kotyogók a csapok az átfejtő, mindent szisztematikusan, hogy legközelebb tiszta eszközökkel tudjunk indulni.
Az biztos, hogy kapnak címkét is. Megtiszteljük főzeteinket, de ezek még aktívan a tervezés stádiumában tartanak. Itt megint várunk az idő múlására és vélhetően a 14. januári napot követően egy ipa megbontásra fog kerülni, vélhetően már címkével az üvegén. A stoutnak adnék még időt had érjen a teste és talán majd egy hónap távlatából nyitnék egyet.
A palackozás folyamán személyemnek voltak olyan irányú gondolatai, hogy a cukor helyett, égetett cukrot vagyis karamellt rakjunk az üvegbe az ipák esetében. Jelentem, négy üveget készítettünk ezen a metódussal és csak remélni tudom, hogy érdemben átadja ízvilágát és természetesen a szénsav is kellő szintet fog megütni. Majd ezzel a mondattal zárom is a sorokat és legközelebb már címkével egybekötött kóstolás.
Ui: Címke és sör cseréjének lehetősége elől nem zárkózom el.
Az idei évben már főztünk egy sört amit apának akartunk megalkotni, de nem egészen az lett amit elképzeltük, ennek ellenére iható tételnek bizonyult. Ezen főzetnél saját hibáinkba buktunk bele és tanulva az esetből a mostani ténykedésünket az abszolút odafigyelés, illetve a részletesség netovábbja kísérte.
A laikus emberek ha belegondolnak a főzés nehézségeibe, akkor inkább kezdik mondjuk egy sűrítmény, iható sörré való megalkotásával, vagyis nem ugranak fejest a mély vízbe. Nos, merészet vállalva mi megtettük, az első főzetnél, illetve most is. A mostani főzést illetően ami kettő eltérő főzetet jelent ezzel is emelve a tétet, illetve remélhetőleg majdan csillapítva sörszeretetünk szomjúságát, az ezt megelőző beszélgetéseknél már létező, azaz klón sört gondoltunk kivitelezni.
Így eset a döntés a Greyjoy a mi esetünkben tea nélküli verziójára, illetve a Brewdog & Amundesen Russian Imperial Stout főzetére, az utóbbi a #313 tétel a linken. A második főzetnél is ejtettünk egy kis változtatást, a hideg komlózásnál adtunk hozzá egy kevés kardamom fűszert, illetve a Greyjoynál az egyik komlófajtát felcseréltük. Ezektől eltekintve tartottuk a receptúrában írott maláták, komlók az élesztő típusait, illetve egy lépcsős főzést választottunk a megállás tükrében.
Közben pár fotóval megszakítanám a betűk folyamát és majd közéjük szúrva írogatok néhány sort.
A történet 2018 december 19. napján indult a víznek melegítésével amit egy napig szellőztettünk majd következett a becefrézés. Első körben a Greyjoy megalkotásával kezdtük. Mértünk illetve korrigáltunk pH értéket is mind a kettő főzetnél citromsav alkalmazásával. A főzést a szabadban végeztük gáz mozsár használatával és a tél hűen magához a nulla alá húzta a hőmérő higanyszálát.
Voltak aggodalmain a hőmérséklet tartása miatt, de minden simán ment.
A szűrésnél kissé elszámoltuk magunkat az idővel kapcsolatban tudva, hogy még egy stoutot is főzni készülünk, illetve este 8-tól asztalfoglalásunk volt. A lassú szűrést csak tetézte a komló forralás végtelennek tűnő percei, de aztán csak elértük a hűtés folyamát .
Aztán az első főzet az erjesztő edényekbe került és jött a végtelen mosogatás, hogy kezdhessük a második főzetet. Ez a főzet jóval kevesebb a mennyiségét tekintve, de a komló forralás sokkal hosszabb időt ölel fel. A becefrézésnél egy sűrű masszát kaptunk gyönyörű színekkel és csodálatos illatokkal. A stout főzésénél nem nagyon pihent a fakanál, masszív testét féltettük nehogy lekapjon.
Itt már túl egy gyorsan belapátolt ebéd után váltogattuk egymást a lábas mellett, kézből kézbe adva a fakanalat. Tudtuk hogy a szűrés most is bőven párosít perceket, illetve a tízen pár literes kinyert folyékony testének minden cseppjéért megküzdöttünk. Ezen a ponton már volt palackcsere több pálinka meg sör némi aggodalom, de leginkább pozitív előretekintés.
 |
Ismételt folyamatoknak köszönhetően ő is az erjesztő vödörbe került és minden ismét elmosogatva már belenéztünk a kora estébe. A tett helyszínét is rendbe vágtuk és írnám tovább a napot miszerint oda értünk időben, de vártunk egy a hetet a hideg komlózás eljöttéig. Persze közben kérkedve figyeltük, hogy kottyan e, de igen.
Aztán ugrunk az időben és már is december 27. napja van. Reggel vettem kardamomot és külön köszönet a Kis sziget kávézó és bár számára ahol Péter frissen őrölte a kávét a Stoutba. Kezdetnek a csapon kiengedve kis kóstolás, mind a kettő hozta elvárásainkat majd a komló kimérésével az ipával kezdtük. Mértünk ízleltünk majd törtünk kardamomot és kevertük a kávét, végezetül mindent visszazártunk. Megint a várakozás következik.
Az időben való utazás következő állomása már 2019. Az új esztendő hatodik napján zártuk palackba főzeteinket a higiénia szigorú kísérete mellett. Az előző főzetnél egy kétkaros kupakólót használtuk, de igénytelen a munkája így beruháztunk egy egy karos szerkezetre.
Az üvegekkel sem kínlódtunk gondolva a mosogatás véget nem érő ténykedésére inkább vettük, választásunk 0.25-ös zöld színű üvegekre este és a stouthoz abszolút elég, az ipából meg majd iszunk többet. A sötét főzetből 30 darab lett az ipából kis híján 100.
A cukorból vizes oldatot készítettünk és fecskendővel töltöttük az üvegekbe átfejtés előtt. A fertőtlenítés folyamát Star Sannal végeztük. Nagyon gyorsan sikerült kinyerni a használható sörlét az erjesztő tartályokból és már bánom, hogy nem készítettem fényképet az aljára leült masszáról. Egy zs kategóriás sci-fiben kiváló földönkívüli gélt tudna alkotni. A kupakólóval hamar megbarátkoztunk és szinte pikk pakk végeztünk is. A színfalak mögött persze itt is ment a mosogatás ezerrel, az erjesztő vödrök a kotyogók a csapok az átfejtő, mindent szisztematikusan, hogy legközelebb tiszta eszközökkel tudjunk indulni.
Az biztos, hogy kapnak címkét is. Megtiszteljük főzeteinket, de ezek még aktívan a tervezés stádiumában tartanak. Itt megint várunk az idő múlására és vélhetően a 14. januári napot követően egy ipa megbontásra fog kerülni, vélhetően már címkével az üvegén. A stoutnak adnék még időt had érjen a teste és talán majd egy hónap távlatából nyitnék egyet.
A palackozás folyamán személyemnek voltak olyan irányú gondolatai, hogy a cukor helyett, égetett cukrot vagyis karamellt rakjunk az üvegbe az ipák esetében. Jelentem, négy üveget készítettünk ezen a metódussal és csak remélni tudom, hogy érdemben átadja ízvilágát és természetesen a szénsav is kellő szintet fog megütni. Majd ezzel a mondattal zárom is a sorokat és legközelebb már címkével egybekötött kóstolás.
Ui: Címke és sör cseréjének lehetősége elől nem zárkózom el.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése